A DNS-t összetevőinek sorrendje, a DNS-szekvencia (lásd keretes írásunkban) két ember között számos ponton eltér egymástól. Ezek az egyedi különbségek az úgynevezett pontmutációk, angol szavakból származó rövidítéssel SNP-k (Single Nucleotide Polymorphisms). Az SNP-k érinthetik a DNS kódoló szakaszait (géneket) és a nem kódoló, de a génkifejeződés szabályozásában fontos szerepet játszó részeket is.

Az utóbbi években kiderült, hogy adott SNP-k előfordulása, illetve ezek mintázatai jelezhetik például azt, ha valaki hajlamos egy adott tulajdonságra, betegségre. Az egyre olcsóbb genetikai tesztek is ennek alapján működnek.

A kutatók alapfeltevése ezért az volt, hogy létezhetnek olyan SNP-k, amelyek a különösen hosszú kort megélt emberek esetében jelezhetik a hosszú élettartamot lehetővé tévő génváltozatok jelenlétét.

Azt találták, hogy valóban létezik összesen 150 olyan SNP, amelyek nagy valószínűséggel kapcsolatban állnak a hosszú élettartamot lehetővé tévő génváltozatok jelenlétével. Az élethosszt természetesen nemcsak a genetika, hanem a környezet és az életvitel is befolyásolja, de mindezt egybevetve, a kutatók állítása szerint az említett SNP-k vizsgálatával statisztikusan 77%-os biztonsággal jósolható az élethossz.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy vajon a különböző betegségekkel kapcsolt SNP-k a matuzsálemek DNS-ében milyen gyakorisággal jelennek meg. Ez esetben azonban nem találtak statisztikus bizonyossággal alátámasztható különbségeket a kontrollcsoportokhoz képest, így - noha a kutatók hangsúlyozzák, hogy egyelőre előzetes eredményekről van szó - a betegségre hajlamosító génváltozatok hatását elnyomhatják a hosszú életre "hajlamosító" génváltozatok.

(További részletekért olvassa el az Origo cikkét) 

Szóljon hozzá elsőként!

Kapcsolódó anyagaink:

• Élet 110 felett: mi a titok?
• Az unokákkal való foglalkozás meghosszabbítja az életet
• Koffeinnel a Parkinson ellen?
• 10 éven belül legyőzhető a rák?
• Influenza: a Tamiflu sem segít?