Az MTI értesülése szerint az SZMM és a Pénzügyminisztérium
háromféle alternatívát kínált a kormánykabinetnek a korengedményes
nyugdíj rendszere kapcsán, ebből két verzió megszüntette volna
2009-től a konstrukciót. A kormánykabinet a harmadik a megoldást
támogatta, amely fenntartja az intézményt, de jelenlegi szabályait
megváltoztatja.
Eszerint a korengedményes nyugdíjazásról szóló 1996-os
kormányrendelet úgy módosulna, hogy feltételként írná elő a
nyugdíjtörvényben meghatározott szolgálati időt. Így a csökkentés
nélküli előrehozott öregségi nyugdíjhoz 40, a csökkentetthez pedig
37-39 év szolgálati idővel kell 2009-től rendelkezni a
korengedményes nyugdíj esetében. A nyugdíj csökkentésének maximális
összege a 2009-2012 közötti években 18 százalék.
A javaslat szerint a lépés előnye, hogy a nyugdíjrendszer és a
korengedmény megmaradó konstrukciója egymással összhangban változna,
és ezt a verziót a szakszervezetek is elfogadhatónak tartják.
Hátránya viszont, hogy fennmarad az a rendszer, amely nincs
összhangban a nyugdíjrendszer fejlesztésével, és csökkenti az
államháztartási bevételeket, valamint a nyugdíjalap egyensúlyát.
Az előterjesztők szerint a korengedményes nyugdíj fenntartására
a foglalkoztatást a közeljövőben várhatóan kedvezőtlenül érintő
gazdasági folyamatok miatt van szükség. Ha viszont változatlanok
maradnának a szabályai, e konstrukció iránt jelentősen megnőne az
igény.
Az 1996-ban született kormányrendelet szerint a munkáltató és a
munkavállaló megállapodhat abban, hogy a munkavállaló a rá irányadó
nyugdíjkorhatár előtt öt évvel nyugdíjba vonuljon, amennyiben
megfelelő szolgálati idővel rendelkezik, és a munkáltató egy
összegben befizeti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a nyugdíjának
megfelelő összeget arra az időre, amíg eléri a törvényben
meghatározott korhatárt.
Ez a korengedményes nyugdíjra vonatkozó szabály csak jövő év
január 1-ig áll fenn, 2009-től egy cég sem kezdeményezhetné, hogy
alkalmazottja korengedményes nyugdíjba vonuljon.
(Forrás: MTI)
Szóljon hozzá elsőként!
Kapcsolódó anyagaink: